Egerbocs

 

Elhelyezkedése:

A község az Ózd- Egercsehi medencében, Egertől északkeleti irányban 20 km- re frekvő település. Egerből indulva a 25- ös úton Szarvaskő feléhét kilóméterrel érjük el a bocsi leágazót, a másik megközelítési lehetőség a 24- es főúton egerbakta- Bátor elérési útvonal. Bármelyik útvonalat is válassza az erre látogató, kb. 25 perces úttal juthat el a községbe.


Történelmi előzmények:

Első okleveles említése 1262- ből származik, melyben Boch néven említik meg. Az 1332- 37. évi pápai tizedjegyzék templomos helyként említi. 1346- ban Bocsi Péter az egri püspökre hagyta itteni birtokait. 1480- ban Körtvélyesi András, majd 1494- ben pókatelki Kondé Gergelyrévén az az egri káptalan is birtokhoz jut a községbe, 1497- re már a felu jelentősebb részét bírja a káptalan, míg a fennmaradó részen három köznemes osztozik. 1552- 58 között a szarvaskői vártartomány része. Az 1577. évi püspöki urbánumban mint 25 évig pusztaként kerül megemlítésre. Az 1596- ra újra népesült falu a töröknek adózott. A XVII. századi birtokváltozások után 1771- 1850 között a birtokosok sorába az egri káptalan, B. Orcy Lőrinc, a Für, Szakáll, Rácz és Koncz családok tartoztak. A XVII- XVIII. században Egerbocs volt a plébánia székhelye, de mivel 1770- ben romkba dőlt paplalot az itteni kisbirtokosok nem építették újjá, Bátor vált székhellyé, s a község Hevesaranyossal együtt - mind a mai napig - filiája maradt. Az 1870- 80- as években a község határában kőszén feltárásokat végeztek, de bányaművelés soha nem folyt. A XX. Században a birtokszerkezet újab bváltozáson ment keresztül, a község határának egyharmadát az egri káptalan, fennmaradó részét leginkább 5- 100 holdas kisbirtokosok tulajdona.


Fontosabb adatok:

Belterülete ha, külterülete, lakosságszáma fő, ennek közel %- a a roma kissebbséghez tartozik


Infrastruktúra:

Lakások száma 261db, vezetékes vízellátás és csatornázottság %- os. Gázellátottság aránya %, az internetes hozzáférés megfelelő színvonalon hozzáférhő. Alapvető élelmiszerek , napi fogyaszzási cikkek helyben beszerezhetők.


Vallás:

A község római katoliku vallású.


Építészet, művészeti emlékek, jelképek:

Az 1775- ből származó községi pecséten egy ekevasat, csoroszját láthatunk, valamint Boc pitcit felíratszerepel rajta.

A község templomát a hívők emeltették 1697 táján Szent Márton püspök tiszteletére. 1782- ben Csontos Imre plébános a templomot 5 ölnyivel bővíttette ki, és tornyot építtetett hozzá. A falu közepén magaslati helyen álló templom szerkezetét tekintve egyhajós , keletelt tájolású. Szentélye kora barokk, míg hajója és tornya késő barokk stilusú.

A templom előtti szabad téren találhtjuk azt a későbarokk stílusú, négyzetes párkányos pillértörzsön álló, sziklatömbből kiemelkedő, aprólékosan kidolgozott corpusszal rendelkező kőkeresztet, mely 1806- ban készült.

Az Alkotmány út 4. sz. alatt található 1840 körül épült kúria egykor a rác papé volt, majd Balogh Balázs Antal bíró háza lett, később mint községi kultúrház funkcionált.


Intézmények:

Polgármesteri Hivatal
3337 Béke u. 21.
36/ 483- 022
Polgármester: Burgundi István