Szúcs

 

Elhelyezkedése:

Heves Megye északi határa közelében, az Ózd- Egercsehi - medencében, Pétervásárától 20 km- re a Bükk egyik szűk völgyében fekvő medencedombsági település. A község határában ered a Laskó patak.


Történeti előzmények:

Birtokosa 1349- ben a Bél nemzetségből származó Bellényi Laczk fia, István volt. E család afalut a XVII. század elejéig birtokolta. 1627- ben néhai Bellényi Zsigmondnak Katalin nevű leányát a király fiúsította. Ennek folytán a XVII. században Bellényi Katalin leszármazottai lettek a földesurak. A falu 1672- 1711 között néptelen puszta volt. 1712- ben népesedett be ismét, de nem az elnéptelenedett település helyén, hanem a jelenlegi faluhelyen. A török ideje alatt elpusztult régi faluhely Pusztaszúcs néven továbbra is elhagyatott maradt. 1772- ben Petneházy Zsigmond, kinek anyai részről való nagyapja Bellényi Zsigmond volt, itteni birtokrészét átruházta Draskóczky Sámuelre. Ettől kezdve ezen család lett a falu birtokosa. A XX. század első felében a Laskó patak mellett fekvő község az egri járáshoz tartozott, a falu népességének fele a külterületi részeken lakott. 1903- ban aközség Szalavég részére cigány családok betelepítésére került sor. A helység határában lévő kőszénlelőhely az egercsehi bányákkal együtt bezárásra kerültek. 1944- bemn megjelent gettórendelet értelmében a többi községből az elkülönített zsidóságot Szúcson gyűjtötték össze az úgynevezett bagólyuki bányatelepen. A falu 1950- től önálló tanácsú község volt az egri járásban. 1970- ben Egercsehi és Szúcs társközségekké lettek.


Építészet, művészeti emlékek, jelképek:

az 1733. évi templomösszeírás idején még nem említettek itt templomot, de a régi faluhelyen az 1746- os egyházlátogatás idején még láthatók voltaka Szeplőttelen Fogantatás tiszteletére épített régi templom romjai. Az új templom építése, mely 1773- ban fejeződött be, a hívek 1771- ben kezdeményezték. 1864- ben új templomot építettek. A templomot, mely a község mellett lévő dombon állt, 1958- tról fokozatosan alábányászták. A kőzetmozgás következtében megrongálódott, és életveszélyessé vált templom bezázásra került. 1968- ra készült el a bányatársaságtól kapott kártérítésből építtetett köralakú új templom és harangálvány Munkás Szent József tiszteletére.

A filoxeravész előtti bortermelés emlékét őrzi a község északi Szalavég részén található kőbevágott pincék.